Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Éjfélre kitisztul - WHARTON, William

WHARTON, William

Éjfélre kitisztul

Eredeti cím: A Midnight Clear
Fordította: Szilágyi Tibor

Kategória: film,
Terjedelem: 247 oldal
Ár: 2800 Ft
ISBN-szám: 978-963-7448-60-7
Kiadás éve: 2007

Épp most kelt el az utolsó példány.


Fülszöveg:

William Wharton 1925-ben, a pennsylvaniai Philadelphiában született. Rejtőzködő személyiség, életútja műveiből, szórványos utalásokból és munkái önéletrajzi elemeiből rekonstruálható.
Eredeti neve Albert Du Aime: ezen a néven szerzett pszichológusdiplomát a kaliforniai állami egyetemen – majd 1960-ban PhD-fokozatot is.
Valószínű, hogy gyerekkorára erősen rányomták bélyegüket a nagy gazdasági válság évei, valamint apja egyénisége – neki Apa című regényében állított emléket.
Bizonyos az is, hogy a második világháború idején Németországban harcolt: ha születése évéből indulunk ki, nagyon fiatalon.
Volt festő – több forrás szerint ezzel a tevékenységével máig sem hagyott fel –, felnőtt életének jelentős részét piktúrával, Franciaországban töltötte, ahol feleségével és gyermekeivel egy, a Szajnán horgonyzó hajón lakott. (A Cartaphilus Kiadó még az idén megjelenteti az író Áttetsző című, a franciaországi évek ihlette regényét.) Összesen nyolc könyvet írt.
Első, és mindmáig legismertebb műve, a Birdy (Madárka) 1978-ban, azaz Wharton ötvenhárom éves korában jelent meg, és azonnal – méltán – bestseller lett belőle. (A remekművet a Cartaphilus is kiadta.) A Birdyből Alan Parker forgatott nagyszerű filmet, nem kisebb sikerrel.
Film készült jelen munkájából, az Éjfélre kitisztulból is. A zsenikből verbuvált amerikai felderítőraj történetét a nagyközönség ugyanolyan hálásan fogadta, mint korábban a regényt, s ahogyan a könyvből, úgy ebből is kultuszdarab lett. Korántsem különös módon azonban egy független szellemiségű filmeknek kijáró díjat ítéltek oda neki.
A kivételes karácsonyi történet lenyűgözően izgalmas: őszinte, helyenként hátborzongató és groteszk alkotás. Háborúellenes mű, de hál’Istennek nem didaktikus irányregény, hanem a próza álcahálója mögött feszülő, nagyszabású dráma. Méltó (verseny)társa Vonnegut Az ötös számú vágóhídjának és Joseph Heller művének, A 22-es csapdájának – elmondható, hogy a Grimmelshausen által kezdett, négy évszázados „antimilitarista műfaj” egyik csúcs- és végpontja. Helye a könyvespolcon az említett mesterek alkotásai mellett van. (A gyereknek pedig, úgy tizenöt éves korában, okvetlenül mutassuk meg, hol találja…)

Kőrös László

 




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek

»Aztán elkezdik lassan, először csak egy vagy két hang szólal meg, majd együtt elénekelnek egy karácsonyi éneket. Németül van, de ismerem. Az „Oh Tannenbaum”-ot énekelik, az ugyanaz, mint nálunk az „Ó, szép fenyő.” […]
Amikor ezt az éneket is befejezik, a tiszthelyettes kilép az út közepére a fa mellé. Fölemeli a bort meg a kenyeret, és felénk nyújtja. Nem tudom, mit csináljak. Nem tudom rávenni magamat, nem bírok fölugrani és kiállni oda az útra, ahol mindenki végignézné, ahogy ajándékokat veszek át egy némettől. Csak áll ott, egyedül, kitárja a karját, bámul a sötétségbe, minket keres. Ekkor egyszer csak előkerül Mundy Atya, hosszú léptekkel jön lefelé az úton, és torka szakadtából énekli az „Adeste fideles”-t. Teli van a keze mindenfélével, a többi holmit a hóna alá kapta. A puskájáról megfeledkezett. Odamegy egyenesen a némethez, odanyújtja neki az utolsó üveg borunkat, egyszersmind átveszi a kenyeret. Aztán odaad neki egy halom kis csomagot, és elveszi az ő üvegjüket. A német lehajol, és fölkapja a kolbászt a fa alól. Azt is odaadja Mundynak. Közben egész idő alatt szövegelnek, mosolyognak.
Aztán a német hirtelen benyúl a zubbonyzsebébe, és előhúz egy Lugert! Próbálom lekapni a vállamról a puskámat, de már késő. A német odaadja Atyának a Lugert, nyújtja feléje, a markolatával előre. […]
Nevetnek, ő is, Mundy is.
Amíg ez folyik, a többi német meg se moccan. Aztán kitör belőlük németül a „Csendes éj”. Miller, Mundy meg én angolul énekeljük.«