Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Mindenkit megnyúzunk! (drámák) - VIAN, Boris

VIAN, Boris

Mindenkit megnyúzunk! (drámák)

Eredeti cím: L'équarrissage pour tous
Fordította: Pacskovszky Zsolt, Takács M. József, Vinkó József

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 288 oldal
Ár: 2800 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-138-4
Kiadás éve: 2010

Mindenkit megnyúzunk! (drámák) - VIAN, Boris megrendelése

Fülszöveg:
Egyeseket bizonyára megtéveszt majd a Boris Vian-életműsorozat eme nyolcadik kötetének tizennyolcas karikáért kiáltó, horrorisztikus címe, és néhány olvasó talán majd valami darabolós gyilkosos vagy vérengző űrlényes történet reményében veszi kézbe ezt a könyvet. Nos, ők csalódni fognak. Ellenben azok, akik már régóta arra vágytak, hogy végre elolvashassák Boris Vian magyar nyelven még soha meg nem jelent drámáit – jelesül négyet a szerző 1947 és 1951 között írt színműveiből –, máris kezdhetnek ujjongani, mert e kötettel kifejezetten nekik kívántunk örömet szerezni.
Boris Vian drámáinak ugyanaz a sors jutott, mint legfontosabb regényeinek: a kortárs közönség értetlenül és elutasítóan fogadta őket. Néhányat ugyan nem sokkal megírásuk után bemutattak közülük, majd egyik-másik színmű nyomtatásban is megjelent, de a nézők és a kritikusok egyiket sem találták kedvükre valónak. A kortársak túlságosan modernnek és főleg túl provokatívnak ítélték ezeket a valóban elég merész darabokat. Így aztán a legtöbb Vian-dráma csak a szerző halála után vált ismertté, és Boris más műveihez hasonlóan a hatvanas években megkezdődő – elsősorban a Patafizikai Kollégium és néhány vállalkozó kedvű könyvkiadó tevékenységének köszönhető – „Vian-reneszánsz” idején került az érdeklődés homlokterébe.
A jelen kötetben olvasható színművek majd’ mindegyike valami ellen íródott, valami olyan jelenséget gúnyol ki, ami sajnos ma is mérgezi életünket. A címadó darabot, a sintérmunka mibenlétét megvilágító antimilitarista bohózatot egy antirasszista kiáltvány és egy antiklerikális szatíra követi. Talán csak a negyedik – az utolsó – dráma lóg ki a sorból, de még ebben a habkönnyű komédiában is van egy olyan szereplő, akit újra és újra „megnyúznak”…

A SZOMSZÉD Nem kaptad meg a papírokat? Nem küldtek levelet? Behívót, vagy minek mondják?
AZ APA Dehogynem! Kaptam. Csak nem nyitottam ki. Aztán arra gondoltam: „Megfeledkeztek rólam.” És valóban ez történt.
A SZOMSZÉD Nem is jöttek érted?
AZ APA (kitérően) Egyszer beállított valami pasas, de véletlenül belezuhant a verembe. Azóta senki nem jött.
A SZOMSZÉD Mit csináltál vele?
AZ APA A pasassal? Mit csinálhattam volna? Megnyúztam, és kész. Eggyel több vagy kevesebb…
A SZOMSZÉD Hát tudod, ez mégiscsak botrányos! Te a száz kilóddal és a kicsattanó egészségeddel itt tétlenkedsz, ezek a vézna fritzek meg…
AZ APA Ó, tudod, nem vagyok olyan egészséges, mint amilyennek látszom. (köhög) Hallod, most is köhögök.
A SZOMSZÉD Én is. (köhög)
AZ APA Hogy te köhögsz, abban nincs semmi meglepő. Errefelé mindenki köhög.
A SZOMSZÉD Ez az átkozott verem az oka. Azt hiszed, nem megy tönkre az ember tüdeje, ha mindennap ezt kell szagolnia?
AZ APA Muszáj ezt ötpercenként a fejemhez vágnod? Nem unod még? Amióta csak itt vagyunk, folyton ezt hallom tőled.
A SZOMSZÉD Múlt vasárnap nem hallottad.
AZ APA Jópofa vagy… mert nem jöttél át.
A SZOMSZÉD Igaz, igaz, nem jöttem, de azért köhögtem. (köhög)