Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Kazár szótár - PAVIĆ, Milorad

PAVIĆ, Milorad

Kazár szótár

Eredeti cím: Hazarski reènik
Fordította: Brasnyó István

Kategória: vallás, filozófia
Terjedelem: 259 oldal
Ár: 2900 Ft
ISBN-szám: 963-7448-30-6
Kiadás éve: 2006

Kazár szótár - PAVIĆ, Milorad megrendelése

Fülszöveg:

Egy világsiker, amely – egyben – regénytörténeti esemény volt, a posztmodern irodalom egyik legtipikusabb alkotása: nyitott mű, szótárformában írt „lexikon”-regény, a kompozíció és struktúra hagyományos fogalmainak eleven tagadása (fordításban: ahány ábécé, annyi szerkezet, más-más kezdéssel és befejezéssel; ezek még az eredeti szöveg latin és cirill betűs kiadásaiban is eltérnek egymástól), de eleve is többféleképpen olvasható: a szócikkek közötti tetszőleges szörfözéssel, de (akár) hagyományos módon is, az első oldaltól az utolsóig.
Egy valódi, de részleteiben kevésbé ismert történeti esemény – a kazár hitvita – „rekonstrukciója” háromféle szempontból (keresztény, iszlám és héber források alapján), háromféle „eredménnyel”, s napjainkig vezető szálakkal, amelyek végén egy rejtélyes gyilkosság áll.
Valódi és kitalált források, történelem és fikció, filológia és fantasztikum, tudományos tárgyilagosság és szürrealista elbeszélésmód. Az internetes hiperszöveg elődje, a történet háromféle interpretációja közötti hiperhivatkozásokkal (linkekkel).
A szerb eredeti 1984-ben jelent meg Belgrádban, azóta a világ „minden nyelvére” lefordították az amerikai kontinenstől Ázsiáig, napjaink irodalmának egyik legolvasottabb műve.




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
  • Nincs feltöltött részlet.
  • Nincs előszó.
  • Nincs utószó.
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek

„A kazár uralkodó (a kagán) – így áll a régi krónikákban – álmot látott, és három bölcset hívatott magához különböző országokból, hogy álmát megfejtsék. Az ügy annyiban volt jelentős a kazár államra nézve, hogy a kagán elhatározta: népével együtt annak a bölcsnek a vallását veszi fel, amelyik a legtalálóbban fejti meg az álmát. Bizonyos források azt állítják, hogy a kagán haja e döntése napjától nem nőtt tovább. S noha tudta ezt, valami mégis arra ösztökélte, hogy ne álljon el szándékától. Így aztán a kagán nyári szálláshelyére egy iszlám, egy zsidó és egy keresztény igehirdető érkezett: egy dervis, egy rabbi s egy szerzetes. Mindegyikük egy-egy, sókristályból készített kést kapott ajándékba a kagántól, és vitába bocsátkoztak. A három bölcs álláspontját, a három különböző vallás alapelveinek kölcsönös megmérettetését, személyiségüket és a kazár hitvita kimenetelét nagy érdeklődés övezte, éles megoszlást idézett elő az esemény kimenetele és következményei körül, és az évszázadok folyamán számtalan héber, keresztény és iszlám értekezés feszegette mind a mai napig, amikor kazárok már rég nincsenek.
Valamikor a XVII. században hirtelen felélénkült az érdeklődés a kazárok története iránt, és az addigi kazár tárgyú értekezések áttekinthetetlen anyagát rendszerezték, majd 1691-ben a poroszországi Borussiában meg is jelentették. (…) Egyszóval felhasználták mindazt, ami összefért a XVII. századi ember képzeletvilágával, és aminek hasznát vehette. Mindebből egy szótár kerekedett. Az események után ezer évvel, a XVII. században fellobbant érdeklődés magyarázatát egy krónikás hagyta ránk homályos értelmű mondatokban, amelyek így hangzanak:
– Elgondolását ki-ki úgy vezeti, akár pórázon a majmot. Amikor olvasol, mindig van két ilyen majmod: egy a sajátod, egy meg a másé. Vagy ami még rosszabb: egy majmod s egy hiénád. Hát ügyelj, hogy melyiknek mit adsz enni! Mert a hiéna nem él azzal, amivel a majom.”