Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Tragédia Burmában - ORWELL, George

ORWELL, George

Tragédia Burmában

Eredeti cím: Burmese days
Fordította: Lázár Júlia

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 373 oldal
Ár: 2980 Ft
ISBN-szám: 963-7448-39-X
Kiadás éve: 2006

Épp most kelt el az utolsó példány.


Fülszöveg:

„Eric Arthur Blair, későbbi írói nevén George Orwell 1903-ban született Indiában, ahol apja a brit birodalmi közigazgatás hivatalnoka volt. Családja pár év múlva hazatelepül Angliába, így a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei Etonba küldik, az ország első számú mintaiskolájába, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. Mégis tizennyolc évesen a biztos egyetemi karrier helyett dacból és kamaszos kalandból inkább a burmai brit birodalmi rendőrség kötelékét választja. Hat hosszú évet szolgál Burmában, majd a gyarmati rendszert mélyen megutálva leszerel, és hazatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első – sokáig egyetlen magyarra fordított – könyvében, a Burmese Daysben (Tragédia Burmában, Budapest, 1948.)” – írja róla Nóvé Béla Orwell-olvasó című, 2003-ban megjelent esszékötetében.
A Máthé Elek fordításában és a Kálnok-Márkus kiadó gondozásában megjelent mű egészen 1989-ig az egyetlen legálisan kiadott Orwell-könyv maradt Magyarországon. Hőse Flory, az 1984 Winstonjának előképe. Nem hős, mégis mindent a végsőkig kell vinnie, mégpedig abban a határhelyzetben, amit a halódó gyarmatbirodalom és rabszolgasorban tartott burmai lakosság találkozása jelent. Burmai szeretője és angol szerelme verhetne hidat a két világ közé, de Flory, bár maga sem tudja, már semelyikhez sem tartozhat, mert az ártatlanságát elvesztette, de nem hajlandó a tapasztaltak képmutatására.
A könyvet a kiadó új fordításban adja közre.

Burma mai neve Mianmar. Legutóbbi rendszerváltása – 1989 – óta az országban katonai diktatúra uralkodik. Amikor 1948-ban Orwell az 1984-et írta, éppen a függetlenné válását ünnepelte jó száz év brit fennhatóság után. Lakóinak száma 53 millió. A dél-mongoloid birmán mellett még úgy harminc kisebb-nagyobb népnek ad otthont. Élnek itt sanok, monok, karenek, csinek, kacsinok, de kínaiak és indiaiak is. Az írástudatlanság aránya 17%, a csecsemőhalandóságé 70%.
Az ország gazdag ásványkincsekben, ám igen eladósodott. A Föld kábítószer-termelésének (ópium-heroin) egyik legjelentősebb központja.

(Nagy Világatlasz, Topográf Kft., 2004)



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„– Barátom, barátom, megfeledkezik a keleti jellemről. Hogyan is fejlődhetnénk a magunk apátiájában és babonáiban? Önök legalább törvényt és rendet hoztak. A rendíthetetlen brit igazságszolgáltatást és a Pax Britannicát.
– Pox Britannica az, doktor, vérbajos Britannica. Különben is kinek hozott békét? A hitelezőnek és az ügyvédnek. Persze hogy fenntartjuk a békét Indiában, saját érdekből, de hová vezet ez a sok törvény és a rend? Még több bankhoz és még több börtönhöz.” (…) „Nem tagadom, hogy bizonyos tekintetben modernizáljuk az országot. Nem tudjuk nem megtenni. De mire befejezzük, szétverjük az egész burmai nemzeti kultúrát. Valójában nem civilizáljuk, csak beledörgöljük a saját mocskunkat. Hová vezet ez a haladás, ahogy ön nevezi? A mi jó öreg, gramofonokkal és keménykalapokkal berendezett disznóólunkba! Néha azt gondolom, kétszáz éven belül mindez – lábával a szemhatár felé intett –, mindez eltűnik: erdők, falvak, monostorok, pagodák – nem marad belőlük semmi. A helyükön egymástól ötven méterre épített, rózsaszínű villák pompáznak majd, végig a hegyoldalakon, ameddig ellát, egyik villa a másik után, és mindegyik gramofon ugyanazt a dallamot játssza. Az erdők mind letarolva – elpépesítve a News of the World számára, vagy beledarálva a gramofonok ládájába. De a fák bosszút állnak.”