Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Rádiós jegyzetek / Londoni levelek - ORWELL, George

ORWELL, George

Rádiós jegyzetek / Londoni levelek

Eredeti cím: -
Fordította: Bánki Dezső, Farkas Ákos, Palla Mária

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 272 oldal
Ár: 2500 Ft
ISBN-szám: 963-9303-71-2
Kiadás éve: 2003

Rádiós jegyzetek / Londoni levelek - ORWELL, George megrendelése

Fülszöveg:

Eric Arthur Blair, írói nevén: George Orwell 1903-ban született Indiában, ahol apja brit birodalmi hivatalnok. Családja pár év múlva hazatelepül Angliába, így a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei Etonba küldik, az ország első számú mintaiskolájába, ahol tehetségét különféle diáklapok hasábjain próbálgatja. Mégis: biztos egyetemi karrier helyett utóbb dacból és kamaszos elvágyódásból inkább a burmai brit birodalmi rendőrség kötelékét választja. Öt évet szolgál Burmában, a gyarmati rendszert mélyen megutálva leszerel, és hazatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg a Burmese daysben, sokáig egyetlen magyarul megjelent könyvében (Tragédia Burmában, 1948).
A nagy válság éveit Párizsban, Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek között, súlyosan nélkülözve. Erről vall 1933-ban megjelent szociográfiája: a Down and Out in Paris and London. Magántanári állást vállal, majd egy hampsteadi könyvesboltba szegődik eladónak, eközben novellákkal, cikkekkel próbál nevet és független írói megélhetést szerezni magának. 1936-ban bejárja Észak-Anglia munkanélküli bányásztelepeit, s útjáról megdöbbentő riportkönyvben számol be The Road to Wigan Pier címmel. Keserű tapasztalatai megkeményítik társadalombírálatát, írásaiban független szocialistának vallja magát, s utóbb a brit Független Munkáspártba is belép. Számos baloldali értelmiségihez hasonlóan így kerül az aragóniai frontra, ahol a POUM-milícia önkénteseként harcol, megsebesül, és kis híján maga is ottmarad a kommunista titkosrendőrség és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogójában. E tragikus végű ,,kétfrontos” küzdelemnek állít méltó emléket a Hódolat Katalóniának.
A második világháború kezdetén belép a Home Guardba, s a Hitler elleni önvédelmi harc elkötelezett szószólója lesz. 1940-től három éven át a BBC keleti adásának munkatársa és a Tribune irodalmi rovatának gazdája. Újságírói pályáját később az Observer haditudósítójaként, majd a Manchester Evening News szerkesztőjeként folytatja. Ekkoriban írja két nagy hatású politikai allegóriáját: az Állatfarmot és az Ezerkilencszáznyolcvannégyet, amelyek kevéssel halála után méltán szereznek világhírt nevének. A háborút követően tüdőbaja mindinkább elhatalmasodik, utolsó éveit már jórészt szanatóriumban és Jura szigeti elvonultságban tölti.
Életét, életművét idejekorán lezárva 1950-ben éri a halál, negyvenhat éves korában. Tizenkét szerzői kötetet, egy szerkesztőségi munkatársként csak nemrég megismert asszonyt s egy hatéves fogadott fiút hagy maga után.




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„A japán kapituláció híre tegnap dél tájban ért ide, amikor épp a Fleet Streeten jártam. Az utcákon örömujjongás tört ki, s az emeleti irodákban nyomban elkezdték fecnikbe szaggatni, majd az ablakon át kiszórni a régi újságokat. A rádiót hallgatva mindenkinek egyszerre jutott eszébe, hogy így tegyen, s emiatt a buszunk néhány mérföldön át valóságos papíresőben haladt, az újságfecnik csillogón szálldostak alá a napfényben, és bokáig beterítették a járdát. Mindez, nem tagadom, engem még bosszantott is kicsit, hiszen akkor, amikor könyvekre nincs elég papír, lám, más léhaságokra mindig bőséggel akad. Így a brit hadügyminisztérium ma egymaga több papírt használ el, mint az egész hazai könyvkiadás.”