Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

A hatalom akarása - NIETZSCHE, Friedrich

NIETZSCHE, Friedrich

A hatalom akarása

Eredeti cím: Der Wille zur Macht
Fordította: Romhányi Török Gábor

Kategória: vallás, filozófia
Terjedelem: 440 oldal
Ár: 3700 Ft
ISBN-szám: 963-9303-57-7
Kiadás éve: 2002

Épp most kelt el az utolsó példány.


Fülszöveg:
Ez a kötet Nietzsche 1883–1888 közötti feljegyzéseit tartalmazza A hatalom akarása címen, amelyeket utolsó alkotói periódusára tervezett, de befejezetlen főműve anyagául gyűjtött össze.
Itt kapnak helyet a nietzschei gondolkodás alapvető eredményei az európai nihilizmus térhódításáról, a kor általános szellemi állapotáról; a szerző itt tárja elénk morál- és valláskritikáját, valamint új értékalkotásának tervezetét.
Nietzsche hatalmas és rendezetlen hagyatékából barátja, Peter Gast és húga, Elisabeth Förster-Nietzsche válogatta e mindmáig egyedül hiteles gyűjteményt, amelynek rendszere a költő-filozófus 1887. március 17-én papírra vetett, A hatalom akarása című tervét követi.

„…Amit itt elbeszélek, nem egyéb, mint a következő két évszázad története. Azt írom le, ami jön, ami nem érkezhet másként: a nihilizmus térhódítását. Ez a történet már most elmondható, mert itt maga a szükségszerűség munkál. Ez a jövő szól hozzánk már százezernyi jelben, ez a sors hallatja mindenütt szavát; már minden fül a jövő e zenéje felé fordul. Egész európai kultúránk már évtizedről évtizedre gyötrelmes, fokozódó feszültséggel tart egy katasztrófa felé. Nyugtalanul, lebírhatatlanul és rohamosan. Akár egy folyam, amely véget akar érni, már nem akar emlékezni, mert retteg az emlékezéstől.”



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„Az egész keresztény tan arról, amit hinni kell, az egész keresztény »igazság« szemenszedett hazugság és csalás: pontosan az ellentéte annak, ami a keresztény mozgalom kezdetét jelentette…
Ami egyházi értelemben keresztény, az a velejéig anti-keresztény: mindig csak a dolgok és személyek szimbólumok helyett, csupa történelem az örök tények helyett, képletek, szertartások, dogmák az élet gyakorlata helyett. Keresztényies a tökéletes közöny a dogmákkal, kultusszal, papokkal, egyházzal és teológiával szemben.
A kereszténység gyakorlata nem fantazmagória, ahogy a buddhizmus gyakorlata sem: eszköz a boldogsághoz…

***

[Jézus megparancsolja]: Sem a szívünkben, sem tett által ne tegyünk ellene annak, aki gonosz hozzánk.
Nem szabad olyan okot elismernünk, amiért elválhatnánk feleségünktől.
Nem szabad különbséget tennünk idegenek és hazaiak, külföldiek és honfitársak [között].
Ne tápláljunk haragot szívünkben senki iránt, senkit sem szabad lebecsülnünk… Titokban adjunk alamizsnát… nem szabad kívánni a gazdagságot. – Nem szabad esküdözni. – Nem szabad bíráskodni. – Ki kell békülni, meg kell bocsátani. Ne imádkozzatok nyilvánosan –
Az »üdvösség« nem beígért dolog: csak akkor jön el, ha így meg így élünk és cselekszünk…”