Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

A Star Trek fizikája - KRAUSS, Lawrence M.

KRAUSS, Lawrence M.

A Star Trek fizikája

Eredeti cím: The Physics of Star Trek
Fordította: Dr. Hetthéssy Judit Réka

Kategória: felnőtt ismeretterjesztés
Terjedelem: 256 oldal
Ár: 2990 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-055-4
Kiadás éve: 2008

A Star Trek fizikája - KRAUSS, Lawrence M. megrendelése

Fülszöveg:
Lawrence M. Krauss (1954) jócskán színesebb egyéniség, mint azt e könyv végén olvasható ismertető alapján gondolhatnánk. Tudományos munkásságát a hétköznapi halandó amúgy sem igen tudná értékelni (hiszen többségünknek szinte semmit sem mond egy efféle állítás: „a húrelmélet egyik leghatározottabb bírálója”), amit azonban a fizika sáncain kívül tesz, az ugyancsak látványos.
Lawrence hétköznapi ember számára többé-kevésbé megközelíthető tulajdonságainak egyike, hogy zseni. Tizennyolc évesen szerezte meg PhD fokozatát, azóta pedig megkapta a három legjelentősebb amerikai természettudományos kitüntetést.
Barátai és ellenfelei: Stephen Hawking, napjaink talán legnagyobb fizikusa, Richard Dawkins, a materialista genetika harcos apostola, illetve – például – a katolikus egyház feje, akihez evolúció-ügyben intézett magvas röpiratot. Elszánt ellenzője az „intelligens teremtés” álláspontjának – teljesítményét vélhetőleg maga a Világmindenség Teremtője is méltányolja majd.
A sajtó kitüntette a felelős természettudósnak odaítélhető legszebb epitetonnal: „a közösség problémái iránt elkötelezett értelmiségi”. Jó humorú ember, márpedig írva vagyon, hogy „akinek humora van, mindent tud, akinek nincsen, az bármire képes”. Rá a tétel így alkalmazható: „humora van, úgyszólván mindent tud, és amire képes, a maga mulatságára és mások üdvére használja”.



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

A Star Trek világa 1966 óta bilincseli le a romantikus lelkületű, természettudományos érdeklődésű nézők százmillióit – életkorra való tekintet nélkül. A Nagy Expedíció célja idegen létformák felfedezése. Ám a sci-fi eposz nagy kérdése valójában ez: mire lesz képes az emberi tudomány, mikor lesz rá képes, s ha, akkor mi jó sül ki majd belőle? Másként: mekkora az univerzum, mennyit ismerhetünk meg belőle, hogyan és meddig juthatunk el benne? És vajon mi vagyunk-e egyedüli lakosai? Krauss, legilletékesebbként, ezeket a problémákat taglalja szellemesen, és ami fő, közérthetően.
E könyv szerkesztése során váltottunk néhány e-mailt, kedvcsinálóul álljon itt az egyik:
„A Star Trek fizikájában Ön ezt írja: »Alig hinném, hogy egyedül vagyunk. Ráadásul, mint ezt már említettem, a legtöbb 1-es populációhoz tartozó csillag előbb keletkezett, mint a mi Napunk – akár 5 milliárd évvel is korábban. Gondolhatjuk, hogy […] intelligens élet nagyrészt már előttünk is létezett.«
Eszerint létezhetnek a miénknél mérhetetlenül régebbi és érettebb civilizációk.
Ha így van, lehetséges, hogy rendelkeznek elegendő energiával, hogy görbítsék a teret, vagy féregjáratokat tartsanak nyitva. Már most is itt lehetnek nálunk, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy mára kihaltak bolygónkról.”
Lawrence M. Krauss válasza: „Alapjában véve nem lehetetlen, de tekintettel arra, hogy a Tejútrendszerben akár 400 milliárd naprendszer is létezhet, nem könnyű elképzelni, miért éppen ide jönnének…”

A szerkesztő