Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Az érzékelés kapui / Menny és pokol - HUXLEY, Aldous

HUXLEY, Aldous

Az érzékelés kapui / Menny és pokol

Eredeti cím: The Doors of Perception / Heaven and Hell
Fordította: Galamb Zoltán, Szántai Zsolt

Kategória: szépirodalom, felnőtt ismeretterjesztés
Terjedelem: 178 oldal
Ár: 2500 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-051-6
Kiadás éve: 2008

Az érzékelés kapui / Menny és pokol - HUXLEY, Aldous megrendelése

Fülszöveg:

Noha irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894–1963) két, drogélményről szóló, többnyire egybekötve kiadott, hosszabb esszéinek köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben.
Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményeit dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba.
E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét – legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beatmozgalom sajátos szemszögéből nézve.




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„A megvilágosodás nem más, mint mindig tudatában lenni a maga másságában létező totális valóságnak – tudatában lenni, de közben olyan állapotban maradni, hogy fizikai valónkban létezhessünk, emberként gondolkodhassunk és érezhessünk, szükség esetén bármikor visszatérhessünk a zord és komor logikához. A célunk annak felfedezése, hogy mindig ott voltunk, ahol lennünk kellett. Sajnos felettébb megnehezítjük a saját dolgunkat. Ugyanakkor azonban futólagos, részleges felismerések formájában mindig részesülünk az isteni kegyben. Egy realisztikusabb, kevésbé kizárólagosan a verbalitásra épülő oktatási rendszer működése esetén minden Angyal (a szót a blake-i értelemben használom) lehetőséget kapna arra, ösztönöznék, sőt szükség esetén kényszerítenék, hogy elszakadjon addigi valóságától, hogy időnként keresztüllépjen valamilyen vegyi Kapun, és a Falon áthatolva bejusson a transzcendentális élmények világába, és nemcsak hogy ösztönöznék, hanem szükség esetén akár rá is kényszerítenék erre”