Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

A vak Sámson - HUXLEY, Aldous

HUXLEY, Aldous

A vak Sámson

Eredeti cím: Eyeless in Gaza
Fordította: Hevesi András

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 556 oldal
Ár: 3600 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-121-6
Kiadás éve: 2010

A vak Sámson - HUXLEY, Aldous megrendelése

Fülszöveg:
Hogyan válik egy eszes, minden jóra fogékony kisfiúból önző, gyáva és hazug sznob? Aztán ebből a lelkiekben önmagát nem kis leleménnyel elszegényítő fiatalemberből utóbb miként lesz – ha ugyan lehet – a háborús őrületbe hanyatló Európa megváltásáért önmagát feláldozni kész, evilági szent? S egy ragyogóan szép, sugárzóan okos, bátorság és nagyvonalúság dolgában minden férfipartnere fölé magasodó fiatal nő élhet-e megalkuvást nem ismerő, önmagához méltó, teljes életet?
Vajon a világhírű angol író ifjúkori önarcképének vonásait magán viselő Anthony Beavis és a fiatal Huxley nőismerőseinek legmegejtőbb tulajdonságaival felruházott Helen Amberley-Ledwidge együtt vagy külön-külön elég erősek, elég okosak és elég szerencsések lesznek-e ahhoz, hogy megtalálják a kiutat saját zűrzavaros ösztöneik és a vészterhes kor – az 1930-as évek – kettős útvesztőjéből? Megadatik-e számukra – s velük számunkra, a regény olvasói számára – a külső és belső béke áldása „napjainkban”? S vajon e békéhez csak az elkerülhetetlen harcon, a mindenki mindenki ellen vívott háborúin keresztül, vagy éppenséggel az önmagát megsokszorozva kivetítő belső békén át vezet-e az út?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Huxley e legambiciózusabb, a klasszikus fejlődési regény hagyományait a narráció idősíkváltásainak modernista eszközével megújító, hol mélyen filozofikus, hol sziporkázóan szellemes, gondolatiságát és cselekményét tekintve egyaránt legizgalmasabb regénye, A vak Sámson.



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„Halk zümmögés simogatta zsibbadtságuk féltudatos felszínét, majd fokozatosan erősödött, mintha kagylót hoznának egyre közelebb az ember füléhez, végül kerregő zaj lett belőle, amely erőszakosan magára hívta a figyelmet. Anthony éppen annyi időre nyitotta ki a szemét, amennyi elég volt, hogy megpillantsa a csaknem a feje fölött elhúzó repülőgépet, azután megint behunyta, mert az ég szertelen kéksége elkápráztatta.
– Ezek az átkozott masinák! – mondta, majd nevetve hozzátette: – Ezek alaposan megnézhettek bennünket.
Helen nem válaszolt; de behunyt szemhéja alatt mosolygott, illetlen és kaján rosszallással. Az égi látogató látványa ellenállhatatlanul komikus volt.
– Dávid és Batseba – folytatta a férfi. – Sajnos, óránként százmérföldes sebességgel…
Különös, vinnyogó hang hasította át a gép zörejét. Anthony megint kinyitotta a szemét, és egy sötét körvonalú tárgyat pillantott meg, amint feléje zuhan. Felkiáltott, gyors és önkéntelen mozdulatot tett, hogy elrejtse az arcát. Erőteljes, de tompa és szotykos puffanással a tárgy a lapos tetőre pottyant, egy-két yardnyira onnan, ahol ők feküdtek.”