Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Angyalszív - HJORTSBERG, William

HJORTSBERG, William

Angyalszív

Eredeti cím: Falling Angel
Fordította: Varró Attila

Kategória: film,
Terjedelem: 304 oldal
Ár: 2980 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-032-5
Kiadás éve: 2008

Angyalszív - HJORTSBERG, William megrendelése

Fülszöveg:

Legalább két komoly bestseller és több sikeres filmforgatókönyv (köztük a Legenda) ellenére az 1941-es születésű William Hjortsberg nevét a mai napig kevesen ismerik: legnépszerűbb története, a Falling Angel is csupán a belőle készült kultikus filmadaptáció, az 1987-es Angyalszív révén vált világszerte híressé. Pedig Hjortsberg a népszerű irodalom legalább két – manapság igen divatos – műfajában is mérföldköveknek számító alkotásokat mutathat fel mindössze hat regényt számláló életművében.
A 70-es évek elején írt sci-fi-kisregényei, a Szürkeállomány és a Szimbiográfia a cyberpunk irányzat korai előfutárának számítanak, az 1978-ban kiadott Angyalszív pedig jócskán megelőzte a következő évtized bűnügyi regényeiben trenddé vált misztikus vonalat (lásd Andrew Vachss Burke-szériáját), amelynek egyik legmarkánsabb darabja éppen az 1994-es, Soha már című Hjortsberg-regény lesz, középpontjában egy rejtélyes sorozatgyilkossági üggyel, és nem kisebb hírességek, mint Sir Arthur Conan Doyle, Harry Houdini, Edgar Allan Poe – azazhogy kísérteteik – részvételével.
Míg a Soha már a 20-as évek népszerű detektív-krimijeinek állít stílszerű emléket, az 1959-ben játszódó Angyalszív bravúros főhajtás a klasszikus hard-boiled irodalom előtt: Hammett és Chandler keménykötésű, cinikus magánnyomozó főhőse vágja-verekszi át magát egy sátáni konspiráció dzsungelén – egy tizenöt éve eltűnt slágerénekes kihűlt nyomait követve. Hjortsberg személyes helyismeretével, költői fantáziájával és finom nyelvi humorával szokatlan elemeket ad a kemény krimik minden tekintetben precízen rekonstruált téma- és formavilágához. Miközben a regény lapjain pusztulásra ítélt épületeivel és kihalás szélén álló, jellegzetes figuráival együtt megelevenedik a korabeli New York, a megkeseredett, kiégett, középkorú főhős vudu-hívőket, varázslónőket és sátánimádókat útba ejtve jut egyre közelebb a döbbenetes igazsághoz – amely még azok számára is tartogat néhány meglepetést, akik pontosan ismerik a filmet.




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek

„A szobában mindent felforgattak, a bútorok szanaszét hevertek a gyűrött szőnyegeken. Vigyáztam, hogy ne érjek semmihez, miközben átlépkedtem a szétszórt berendezésen. A konyhában semmi nyoma küzdelemnek. Egy csésze kihűlt kávé állt a műanyag borítású étkezőasztalon. Otthonos hangulat fogott el, amíg vissza nem néztem a nappalira.
A fecsegő televízió mögötti rövid, sötét folyosó egy bezárt ajtóban ért véget. Kivettem a gumikesztyűm a táskából, és felhúztam, mielőtt hozzányúltam a kilincshez. Elég volt egy pillantást vetnem a hálószobába, máris kiszáradt a torkom.
Toots Sweet hanyatt feküdt a keskeny ágyon, csuklóját és bokáját ruhaszárító kötéllel a lábakhoz béklyózták. Holtabb már nem is lehetett volna. Gyűrött, vérfoltos flaneltörölköző takarta pókhasát. Fekete teste alatt a lepedő megkeményedett a vértől. A fekete dobos arca és teste tele volt csúnya zúzódásokkal. Kidülledt szemei sárgásak voltak, akár az antik elefántcsont biliárdgolyók, tátott szájába tövig nyomtak valami vaskos, virsliforma húsdarabot.
A halál oka: fulladás. Nem kellett halottkém hozzá, hogy megállapítsam. Közelebbről megnéztem, mi lóg ki megdagadt ajkai közül, és hirtelen úgy éreztem, égető szükségem lenne egy pohár piára. Tootsot saját nemi szervével fojtották meg. Három emelet mélyen az udvarról felhangzott a vidám gyerekzsivaj. […]
Az ágy felett kusza rajzokat mázoltak a falra Toots vérével: kereszteket, spirálokat, kígyókat formázó ákombákomokat. Csillagból három is akadt, mindegyik fordított. Ebben az ügyben egyre szaporodnak a hulló csillagok…”