Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Narziss és Goldmund - HESSE, Hermann

HESSE, Hermann

Narziss és Goldmund

Eredeti cím: Narziß und Goldmund
Fordította: Gáli József

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 380 oldal
Ár: 2900 Ft
ISBN-szám: 963-9303-49-6
Kiadás éve: 2002

Épp most kelt el az utolsó példány.


Fülszöveg:
„– Sokat tanulok tőled, Goldmund. Lassan megértem, mi is a művészet. Régebben a gondolkodással és a tudománnyal ha összevetettem, úgy tetszett, nem éppen komoly dolog. Valahogy így gondoltam. Ha már egyszer az ember szellem és anyag kétes keveréke, ha a szellem tárja föl előtte az örökkévalót, az anyag azonban lehúzza, és a mulandósághoz bilincseli, törekedjék, távolodva az érzelmektől, a szellemi felé, hogy életét magasztosabbá tegye, és értelmet adjon neki. Hangoztattam ugyan megszokásból a művészet nagyrabecsülését, de voltaképpen gőgös voltam, és lenéztem azt. Most látom először, milyen sokféle is a megismerés útja, és nem a szellemé az egyetlen, talán nem is a legjobb. No persze, ez az én utam, nem térek le róla. De látlak téged az ellenkező úton, az érzékek útján, látom, éppoly mélyen megragadod, és sokkal elevenebben kifejezed a lét titkát, mint a legtöbb gondolkodó.
– Felfogtad-e már – mondta Goldmund –, hogy miért nem értem meg a képzelet nélküli gondolkodást?
– Régen felfogtam már. A mi gondolkodásunk szüntelen absztrahálás, elfordulás az érzékitől, a tisztán szellemi világ felépítésének kísérlete. Te azonban a legállhatatlanabbat, a leghalandóbbat fogadod szívedbe, és a világ értelmét éppen a mulandóban hirdeted. Nem tágítasz attól, ami veszendő, átadod magad neki, és odaadásod által magasztossá válik, hasonlatossá az Örökkévalósághoz. Mi, gondolkodók elvonatkoztatjuk Istentől a világot, úgy közeledünk Hozzá. Te azáltal közeledsz Istenhez, hogy Teremtését szereted és újra alkotod. Ez is, az is emberek alkotása, múlékony mindkettő, de a művészet ártatlanabb.”



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„– Nos, amikor kiállsz az eszmék és az ihlető képek mellett, beléptél a szellemi világba, a mi filozófus és teológus világunkba kerültél; elismered, hogy az élet kusza és fájdalmas csatamezején, a testi lét e végtelen és esztelen haláltáncának forgatagában fellelhető a teremtő szellem. Lásd, e benned lakozó szellemhez fordultam mindig, amióta ifjúként hozzám jöttél. Ez a szellem tebenned nem a gondolkodó, hanem a művész szelleme. De szellem, és ő az, aki az érzéki világ kusza zűrzavarából, a gyönyör és kétségbeesés közötti örökös hányódásból kivezet. Ó, kedvesem, boldog vagyok, amiért ezt a vallomást hallottam. Erre vágytam az időtől fogva, amióta elhagytad tanítódat, Narzisst, és vállaltad, bátran, hogy önmagad légy. Most újra barátok lehetünk.”