Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

A márványmalom (válogatott elbeszélések 1.) - HESSE, Hermann

HESSE, Hermann

A márványmalom (válogatott elbeszélések 1.)

Eredeti cím: -
Fordította: Horváth Géza, Vincze Zsuzsanna

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 330 oldal
Ár: 2700 Ft
ISBN-szám: 963-9303-72-0
Kiadás éve: 2003

Épp most kelt el az utolsó példány.


Fülszöveg:

„Az országúton találkozol egy emberrel, tehenet hajt vagy kecskét, vagy kordét tol, vagy batyut cipel, és egy kutya követi farkcsóválva. Látod, amint közeledik, istenhozzádot mondasz neki, visszaköszön; ám alig halad el melletted, alig fordulsz hátra és nézel utána, elhalványul az alakja, és nyomtalanul belevész a szürkeségbe. Ugyanígy van ez a házakkal, a kertkerítésekkel, a fákkal és a szőlőhegyek sövénykerítésével is. Azt hinnéd, úgy ismered a vidéket, mint a tenyeredet, ám ilyenkor furcsamód elámulsz, milyen messze is van az a kőfal az utcától, milyen magas is az a fa, és milyen alacsony az a kis ház. A kunyhók, melyekről azt hitted, hogy a tőszomszédságban vannak, úgy eltávolodnak egymástól, hogy a szem az egyik küszöbről nem lát el a másikig. A közvetlen közeledben hallod, amint emberek és állatok mennek, dolgoznak és kiabálnak, de nem látod őket. Van ebben valami meseszerű, idegen, varázslatos, és egy-egy pillanatra riasztó érzéssel, kristálytisztán meglátod ennek jelképes jellegét. Hogy alapjában véve milyen kíméletlenül idegen egy tárgy egy ember a másik számára, bárki légyen is az, és hogy útjaink mindig csak néhány lépésre és néhány pillanatra keresztezik egymást, és az összetartozásnak, a szomszédságnak és a barátságnak pusztán mulandó látszatát keltik.”




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
  • Nincs feltöltve.
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„Hogyan tovább? Vége a történetnek, barátom. Manapság már nem ritkaság, ha egy diák önkezével vet véget életének, de akkoriban az emberek még tisztelték az életet és a halált, és Hans barátomat is sokáig emlegették. És mind a mai napig én magam sem bocsátottam meg a könnyelmű Saloménak.
Na persze, ő is megbűnhődött. Akkoriban nem vette lelkére a dolgot, de elérkezett az ő ideje is, amikor szembe kellett néznie az élettel. Nehéz út állt előtte, és bizony ő sem élt sokáig. De ez már egy másik történet! Mára elég. Ne bontsunk ki még egy üveget?”