Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Visszatérés Tibetbe - HARRER, Heinrich

HARRER, Heinrich

Visszatérés Tibetbe

Eredeti cím: Return to Tibet
Fordította: Horváth Sára

Kategória: felnőtt ismeretterjesztés
Terjedelem: 213 oldal
Ár: 2800 Ft
ISBN-szám: 963-7448-04-7
Kiadás éve: 2006

Visszatérés Tibetbe - HARRER, Heinrich megrendelése

Fülszöveg:
Heinrich Harrer 1912. július 6-án született az ausztriai Hüttenbergben. A harmincas évekre Harrer már Európa legjobb hegymászója. Amikor 1938-ban sikerült elsőként megmásznia az Eiger rettegett északi falát, több náci vezető, köztük Hitler is, sietett elismerését kifejezni. Szegény volt, de álmodozó és nagyravágyó kalandor. Tudta, ha belép a náci pártba, lehetővé válik számára, hogy igazán nagy hegyi expedíciókon vegyen részt. De nem a totalitárius ideológia, hanem saját álmai vezették. 1939-ben részt vett a német Himalája-expedíción, melynek célja a Nanga Parbat megmászása volt. Ám nem érhették el a csúcsot, mert időközben kitört a második világháború, és Harrer hegymászó társaival együtt angol fogságba esett. Egy észak-indiai hadifogolytáborba kerültek, ahonnan 1944-ben barátjával, Peter Aufschnaiterrel sikerült megszöknie. Az egyetlen lehetséges menekülési útvonal Tibet felé vezetett. Hatvannégy hágón át – melyek mindegyike magasabb volt 5000 méternél –, kétezer kilométeres gyaloglással érték el Tibet tiltott fővárosát, Lhászát. Ott különös körülmények folytán megismerkedett a fiatal Dalai Lámával, akivel egymás tanítói lettek, és aki barátjául fogadta. Miután a kommunista kínai csapatok betörtek az országba, 1951-ben Harrer kénytelen volt fájdalmas búcsút venni Tibettől. Hét év Tibetben című könyvében – melyet negyven nyelvre fordítottak le, és több tízmillió példányban kelt el a világban, majd 1997-ben nagy sikerű film is készült belőle – ennek az időszaknak állít emléket. Harrer személyes elkötelezettségének érezte, hogy a világ figyelmét ráirányítsa Tibet sorsára. A nyolcvanas években újra Tibetbe utazott, és az akkor ott tapasztaltakat a Visszatérés Tibetbe című könyvében tárta a világ elé. További, ugyancsak rendkívül sikeres művei jelentek meg későbbi, a világ különböző tájain tett későbbi felfedező útjairól. Az 1944 és 1951 között Tibetben készített fényképfelvételeit fotóalbumban adta közre (Erinnerungen an Tibet, Ullstein, 1993). Életem címmel 2002-ben jelent meg önéletírása. 2006. január 7-én hunyt el, 93 éves korában.



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

Amikor 1952-ben megjelentettem a Hét év Tibetben című könyvemet, amit aztán a földkerekség minden jelentősebb nyelvére lefordítottak, és világsiker lett, minden feltétel megvolt, hogy nagy érdeklődést váltson ki. Mintha csak egy általam írói szempontból finoman felépített regény lenne, amely meneküléssel kezdődik, azzal is ér véget, és bepillantást nyújt egy olyan ország életébe, amelyet csak kevés idegen láthatott és élhetett át… Az 1982-es utazás ismét abba az országba vezetett, ahol az életem formálódott, de ez már nem volt kaland. Miután a beutazási engedély megszerzéséért sokat fáradoztam, de mindig csak a „not yet” választ kaptam, végül csatlakoztam egy társasutazáshoz, mivel nem olyan régóta évente korlátozott számú turistát beengednek Tibetbe.
Ahogy ez várható volt, Tibet bűvöletétől ihletett könyvek egész sora árasztotta el hirtelen a piacot. Ami ezt a könyvet az eddig megjelent, Tibetről szóló könyvektől megkülönbözteti, az a múlt és a jelen szembeállítása, amit Hugh Richardsonon és A. R. Fordon kívül csak én tudok megtenni. Így érthető módon az én benyomásaim is mások, állandóan arra a Tibetre tekintenek vissza, amelyet én ismertem. Az emberek elhiszik majd nekem, hogy a kínaiak színpadra alkalmazott „olvadásával” szemben kritikus vagyok, hiszen barátom szavai, melyeket Lhászában súgott oda nekem – „minden dzsüma”, „minden látszat” – még a fülemben csengenek.