Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Ahol angyal se jár - FORSTER, Edward Morgan

FORSTER, Edward Morgan

Ahol angyal se jár

Eredeti cím: Where Angels Fear to Tread
Fordította: Merényi Ágnes

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 316 oldal
Ár: 2490 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-228-2
Kiadás éve: 2011

Ahol angyal se jár - FORSTER, Edward Morgan megrendelése

Fülszöveg:
E. M. Forster gazdag életművet hagyott az utókorra. Végigélte csaknem a teljes 20. századot, hat regényt írt, többkötetnyi novellát, útirajzot, librettót és forgatókönyvet. Ismert és sikeres rádiós előadó is volt, de a cambridge-i Trinity College-ban is tartott előadássorozatot; ebből állt össze később A regény aspektusai című irodalomelméleti munkája. Cambridge nemcsak szellemi értelemben, hanem a valóságban is az otthona volt, ennek köszönhető művészi, intellektuális és szexuális emancipációja. Egyetemi tanulmányai táplálták vonzódását az ókori görög és római kultúra iránt. Másik fontos élettapasztalata és kötődése India: az 1920-as évek elején Dewas maharadzsájának személyi titkáraként dolgozott, itteni élményei inspirálták útirajzai egy részét és az Út Indiába című regényét. Forster írásai több szállal kötődnek a századelő, az Edward-kor regényirodalmához, de szellemi rokonságban állnak a 18. századi elődök, elsősorban Jane Austen és Laurence Sterne műveivel. Később közel került a modernizmushoz, Virginia Woolf és Lytton Strachey köréhez. Regényei és novellái a modern lélekábrázolás mestermunkái, melyekben a társadalmi látszat és valóság, a konvenciók és egyéni vágyak, ambíciók összeütközésének drámája bontakozik ki.

Az Ahol angyal se jár – E. M. Forster első regénye – 1905-ben jelent meg. Forster olaszországi úti élményei szolgáltatták a helyszínt, a figurák és a helyzetek egy részét.
A kertvárosi angol polgárcsaládok sorából némileg kilógó özvegy Lilia Herritont anyósa és sógora ráveszi, utazzon el Olaszországba a fiatal, de józan és megbízható Caroline Abbott-tal. Ám ő sem tudja megakadályozni, hogy Lilia szerelembe essék. Tetézi a bajt, hogy a szerelemből házasság is lesz, a házasságból pedig gyermek születik. Lilia a szülésbe belehal, és ettől kezdve a Herriton család és Caroline Abbott egymással versengve próbálja megszerezni a gyermeket, hogy „méltó” körülmények között, igazi angolként, de szeretetlenségben neveljék fel. Nekik csak az számít, mit gondolnak róluk a szomszédok. Philip Herriton a nővérével elindul Olaszországba a gyermekért, ahol egyik félreértés a másikat követi, a szereplők között különös viszonyok alakulnak ki, majd egy tragikus fordulat után minden marad a régiben. Vagy mégsem?



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„Irma gyűjtötte a képes levelezőlapokat, és Mrs. Herriton vagy Harriet előbb mindig vetett rájuk egy pillantást, nehogy valami közönséges dolog kerüljön a gyermek kezébe. Ezúttal a küldemény teljesen ártalmatlannak tűnt – romos gyárkémények erdeje –, és Harriet már majdnem átadta unokahúgának, amikor megakadt a szeme a lap aljára írott sorokon. Felsikoltott, és azonnal a kandallóba hajította a képeslapot. Természetesen júliusban nem égett a tűz, ezért Irmának csak oda kellett szaladnia, és kiszedni a lapot.
– Hogy merészeled?! – kiáltott rá Harriet. – Rossz kislány! Azonnal add ide!
Mrs. Herriton sajnos éppen nem volt a szobában. Irma cseppet sem félt Harriettől, körbeugrálta az asztalt, és közben hangosan felolvasta a szöveget:
– Monterianói látkép – szeretettel a kisöcsédtöll.
Az ostoba Harriet nyakon csípte Irmát, adott neki egy pofont, és összetépte a képeslapot. Irma visított a fájdalomtól, és méltatlankodva kiabálni kezdett:
– Miféle kisöcsém? És hogyhogy még nem is hallottam róla? Nagymama! Nagymama! Milyen kisöcsém? Milyen…
Mrs. Herriton beviharzott a szobába, és így szólt:
– Gyere ide, drágám, majd én elmondom neked. Ideje, hogy megtudd.”