Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Tobacco Road - A semmi közepén - CALDWELL, Erskine

CALDWELL, Erskine

Tobacco Road - A semmi közepén

Eredeti cím: Tobacco Road
Fordította: Ifj. Kőrös László

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 225 oldal
Ár: 2600 Ft
ISBN-szám: 978-963-7448-99-7
Kiadás éve: 2007

Tobacco Road - A semmi közepén - CALDWELL, Erskine megrendelése

Fülszöveg:

Erskine Preston Caldwell (1903-1987) az amerikai Délen született, egy presbiteriánus lelkész családjában. Nemzedéktársai Fitzgerald, Hemingway, Steinbeck, Wolfe és Faulkner voltak – utóbbi mondta róla, hogy már Isten földecskéje című regénye (1933, 14 millió eladott példány) és novellái is biztosították volna számára az irodalmi örökkévalóságot. Caldwell azonban ennél jóval többet alkotott, egyes műveit meg is filmesítették.
Már első, Bastard (’fattyú’, ’szarházi’) című regényét betiltották: stílszerű, bár nem egészen kellemes pályakezdés volt ez a kíméletlen valóság- és emberábrázolásra felesküdött Caldwell számára. Ennél is nagyobb elismerésként könyvelhette el, amikor egy rendezvényről, ahol az Isten földecskéjét dedikálta, az aláírandó könyvekkel együtt a rendőrség vitte el – éspedig minden bizonnyal a New York-i Irodalmi Társaság (más forrás szerint a New York-i Bűnmegelőzési Társaság) szíves közbenjárására. A feljelentőket alighanem a Caldwell-művek címei hozták ki ennyire a sodrukból. Perbe fogták, végül azonban felmentették, ő pedig indokolatlan őrizetbe vételért és szándékos zaklatásért akasztott ellenpert a hatóságok nyakába. Tanúi – például – H.L. Mencken és Sherwood Anderson voltak, az ügy pedig a szólásszabadság amerikai történetének máig fontos mérföldköve lett.
Teljes munkásságát a társadalmi igazságtalanságok (általában pedig: az alávalóság) elleni harcnak szentelte, egészen természetes hát, hogy azt, amit tett, honfitársainak nem kis része egyszerűen hazaárulásnak tekintette. A büszke Dél nemes lakóit a nagyközönség a Tobacco Road előtt leginkább Margaret Mitchell szörnyűséges epopeiájából, az Elfújta a szélből ismerte, s nem csoda, hogy sokan és fölöttébb megütköztek azon, amit Caldwell elébük tárt. „Műveimben soha egyetlen szadistát vagy degeneráltat sem ábrázoltam!” – szögezte le Mitchell Faulkner és Caldwell alkotásaira utalva, akik szerinte „jenki dollárokért árulták el a Délt”. Mondhatott, amit akart: Caldwell az akkor megszülető paperback-könyvpiac első sikeres „irodalmi” írója lett, műveiből élete végéig 80 millió példányt nyomtak. A negyvenes évek végén ő volt minden idők leolvasottabb amerikai írója, 1984-ben Lillian Hellmann helyére beválasztották hazája irodalmi és művészeti akadémiájába. 1960-ban a Nobel-díj-esélyesek közt emlegették: Saul Bellow szerint meg is kellett volna kapnia.




Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

A Tobacco Road ezúttal új fordításban kerül az olvasó kezébe: első, kevéssé sikerült magyarországi kiadása 1948-ban, »Tobacco Road (Dohányföldek)« címen jelent meg. Hangulata miatt megtartottuk az angol főcímet. A (Dohányföldek)ről azonban lemondtunk, különös tekintettel arra, hogy a regényben nem fordulnak elő ilyenek, igaz a hősök csakugyan egy, még az ültetvényes időkből maradt, régi dohányszállító út mellett tengetik napjaikat. Az új alcím saját választásunk: a vidék és a hősök Istentől-embertől elhagyott voltára óhajt utalni.

Jeeter Lester és családja a nagy tőzsdekrach utáni időkben, többé-kevésbé kőkorszaki viszonyok közt tengeti napjait. Ha viskójuk mellett nem rozsdásodna egy tönkrenyűtt autó, ők maguk pedig nem ismernék a „város”, a „vallás” vagy „földművelés” fogalmakat, akár tegnap is lemászhattak volna a vidékükön burjánzó korcs cserjetölgyekről. A gyomrukat folyamatosan mardosó éhségen kívül leginkább ágyéki indulataik vezérlik őket. Azazhogy, ami Jeetert illeti, némi nosztalgia is: mivel semmi hajlandósága gyári munkásnak állni, szeretné újra kezdeni a gyapotfarmerkedést, amellyel a válság következményei miatt kellett felhagynia, és amely már önmagában sem volt sikertörténet.

Ez így, ránézvést, zolai világ, Caldwell azonban nem vág olyan szörnyű komoly arcot, mint a naturalizmus atyja – van humora! –, és nem is gyönyörködik a nyomorúságban, mint jó néhány Zola-követő. Regényének drámaisága a szelíd hangütés, illetve az ábrázolt helyzet meg a hősök panoptikumi volta közti ellentétből adódik. A Tobacco Road szereplői egy Hašek- vagy Tersánszky-történetből sem rínának ki, sőt, a történet talán még Rideg Sándor Indul a bakterházával is tart valamelyes távoli rokonságot.

A kiadó