Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Forró vízi zene - BUKOWSKI, Charles

BUKOWSKI, Charles

Forró vízi zene

Eredeti cím: Hot Water Music
Fordította: Pritz Péter

Kategória: szépirodalom
Terjedelem: 264 oldal
Ár: 2700 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-158-2
Kiadás éve: 2010

Forró vízi zene - BUKOWSKI, Charles megrendelése

Fülszöveg:
Charles Bukowski (1920–1994) egy kicsit „kilóg” a 20. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem volt harcias. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyeknek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és bölcsességgel.
Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumokat nem ismerő életmódja miatt sokan rajongtak – és rajonganak – érte, de ő köszönte, nem kért belőle, sőt, ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), az embereket, és főleg az írókat. Charles Bukowskinak mára világszerte kultusza lett, beleértve Magyarországot is. És bár – első ránézésre – felháborító(nak tűnő) stílusa és életmódja miatt sokak viszolyogtak – és viszolyognak – tőle, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek még a sírján is ez áll: „Don’t try”, azaz: ne próbáld, csináld.
A Cartaphilus Kiadó gondozásában megjelenő Charles Bukowski-életműsorozat második novelláskötete, a Forró vízi zene annyiban tér el „elődjétől”, A semmitől délre című kötettől, hogy ebben a szokásosnál is több a humor. Az a fajta humor, ami a lét elviselhetetlen nehézségeit könnyedén át- (vagy meg)hágja, és egy pillanat alatt rántja ki az embert bármilyen lelki vagy testi nyomorból. Az a fajta humor, ami nélkül élni nemhogy nem lehet, de felesleges is.

„Ez a paraszt mindenki szeme láttára kibaszott velem.
Az izmainál jobban aggasztott a nyugalma. Rejtegetett még valamit a tarsolyában. Talán egy pisztolyt a pult alatt? Nyilvánvalóan azt akarta, hogy én tegyem meg az első lépést. Itt mindenki őmellette tanúskodna…
Nem tudtam, mit tegyek. Volt egy telefonfülke a bejárat mellett. Felkeltem, odamentem, bedobtam egy érmét, és találomra feltárcsáztam egy számot. A tervem az volt, hogy úgy teszek, mintha a haverjaimat hívnám, hogy jöjjenek szétverni a helyet. Hallottam, hogy kicseng, majd egy női hang szólt bele.
– Halló?
– Én vagyok – mondtam.
– Te vagy az, Sam?
– Persze, persze, na figyelj…
– Sam, borzalmas dolog történt! Woolyt elgázolták!
– Woolyt?
– A kutyánkat, Sam! Wooly halott!
– Most figyelj rám! A Vörös Szemben vagyok! Tudod, hol van? Oké. Szedd össze Leftyt, Larryt, Tonyt és Big Angelót, és gyertek ide, de villámgyorsan! És hozzátok Woolyt is!
Letettem, és csak ültem ott. Azon gondolkodtam, hogy hívom a zsarukat. De tudtam, mi történne. A csapos oldalára állnának. Én pedig a detoxban végezném.
Kiléptem a telefonfülkéből, és visszaültem a bárszékre. Kiittam az utolsó cseppeket a poharamból, majd újra erősen a pulthoz vágtam a hamutálat. A csapos rám nézett. Felálltam és rámutattam. Majd megfordultam és távoztam. A bentiek röhögésétől visszhangzott a hely…