Újdonságok hírcsatorna
Cartaphilus Könyvkiadó

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem - BROWN, Dee

BROWN, Dee

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

Eredeti cím: Bury My Heart at Wounded Knee
Fordította: Tandori Dezső, Wiesenmayer Teodóra

Kategória: film, történelem,
Terjedelem: 544 oldal
Ár: 2990 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-213-8
Kiadás éve: 2011

Wounded Knee-nél temessétek el a szívem - BROWN, Dee megrendelése

Fülszöveg:
Dee Brown mára klasszikussá lett, átfogó tanulmánya az amerikai indiánok módszeres legyilkolásáról, a Wounded Knee-nél temessétek el a szívem először 1971-ben jelent meg – azóta tizenhét nyelvre fordították le, és közel ötmillió példányban kelt el. Brown a legfontosabb dokumentumok – tanácskozások jegyzőkönyvei, minisztériumi iratok, hivatalos levelek, önéletrajzok, szemtanúk írásba foglalt beszámolói – felhasználásával írta meg művét, s a könyv lapjain megszólalnak a dakota, jute, sziú, csejenn és egyéb törzsek nagy főnökei és harcosai is. Az indiánok saját szavaikkal számolnak be a csatákról, a mészárlásokról, a megszegett szerződésekről – mindazokról a veszteségekről, melyeket a Vadnyugat „meghódítása” során szenvedtek el.
A 2007-es amerikai kiadás előszavában Hampton Sides a következőket írja: „A könyv eladási mutatói önmagukban nem érzékeltetik azt a hatást, amelyet ez a mű az amerikaiak nemzettudatára gyakorolt, és még ma is gyakorol. Ezzel a könyvvel Dee Brown »átállított« valamit, és Amerika keletkezéstörténetének lelki »vegyértéke« az ellenkezőjére fordult.” Dee Brown gazdagon illusztrált műve valóban megváltoztatja látásmódunkat, és a vadnyugati indiánok tragikus története még napjainkban is lenyűgöző és tanulságos olvasmány.

A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem Magyarországon utoljára a hetvenes években jelent meg A Vadnyugat története indián szemmel címmel. A jelenlegi kiadás azonban nem a korábbi kötet változatlan utánnyomása. Az 1973-as kiadás szövegének átdolgozásán túl a könyv két további, a korábbi kiadásokban nem szereplő fejezettel egészült ki. 2007-ben az HBO megrázó filmet készített a dokumentumregény alapján Yves Simoneau rendezésében.

„MEGDÖBBENTŐ, LENYŰGÖZŐ... EZEKET A SZÍVET TÉPŐ SOROKAT OLVASVA AZ EMBER ELTŰNŐDIK, VALÓJÁBAN KIK IS VOLTAK A VADEMBEREK.”
William McPherson, The Washington Post



Visszhang
(olvasói vélemények)
Beleolvasok!
(letölthető )
A könyvről megjelent kritikák
Ajánlott linkek
  • Nincs feltöltött link.

„Meacham erre azt felelte, a Lávaágyaknál sem hagynák békében a modokokat, ha ki nem adják társaikat, akik a Lost River menti gyilkosságokat elkövették. Bíróság elé akarják állítani őket, hogy törvény szerint, igazságosan ítélkezzenek felettük.
„Fehér bírák vagy indiánok? – kérdezte Jack.
– Természetesen fehérek – vallotta be Meacham.
– Ti is kiadjátok a modok népnek azokat a fehéreket, akik indián asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak a Lost Rivernél, hogy mi is törvényt ülhessünk fölöttük?
Meacham a fejét rázta. – A modok nép törvénye nem él többé, ezen a földön csak a fehér ember törvénye él, csak egyetlen törvény uralkodhat valahol.
– És azokat elítélitek-e, akik embereimre lőttek? – folytatta Jack. – A magatok törvénye szerint elítélitek-e?
Mindketten tudták, hogy ilyesmiről szó sem lehet. – Ebben az országban a fehérek törvényei érvényesek – ismételte a biztos. – Az indiánok törvénye halott.”